zavar az avar alatt

imputabilitas

Főoldal | B13 | Felhasználó: Nincs bejelentkezve2010. Szeptember 9., csütörtök - Ádám

Szar

micsoda görcs micsoda pompás görcs...
megfeszül enged
alanya révül és szorongva szenved...
Micsoda görcs micsoda micsoda produktumok
milyen edzett rekeszizmok....
talpalávaló zenére születik meg...
A sötétbarna messiás...
Gyere nyaljuk meg...

-Ig-



                                         


                                                     mákmező


befejeztem





                       ennek a történetnek itt most vége...

                                      nincs többé zavar

                                  zacskós levest eszem


! ellenállók ellenállok !



          lépdelek morzsolódik mállik a csont markomban
                        idegesen izzadtam rá membránt
        ránt a szél könnycsatornából vág ki az utcafrontra
                              rontva kaptam magvam
                 kántálja kábán egy kiszáradt bálvány
                  elektromosság zizeg a körmöm alatt,
                         örömöm egy falat véres sült,
                 a maga súlyával hegyes vállamra ült
             kedvem szegni forgó magban nem lehet
                     több nem fáradhatna a művemen         
                    kezem alá játszik még a harmat is
                  besodortam a porhanyós szerveket
                   a hörgőim apró harangként örülnek
                         ürülnek a terek a hátamon
                           fehér sáv a sok parancs
                   így nőtt egy felszarvazott ördög
                             befejezni nem lehet
                        de jelzem, hogy abbahagytam
                  köpök a felhőkre fröcsögjön a nyálam
        nálam magányra lelhetminden bársonyos húscafat
       keblemen neveltem a lelakott házak penészgombáit
               törött égő gyúlására vártam ezen a hajnalon
                              nincs szánalmas káromkodás
                             csak a csengő üresség
                      parafadugók utolsó köhhentése
                          szájpadláson a benzingőz
           drága tükröződéseim, visszamennék veletek,
                   de mind tudjuk nem lehet, már nem




Alig Kalligramma



                              
        tépett papír hátam
                                  enyvvel tapaszd össze
                         a bordakosárban felgyűlt minden
                        kifakasztja egy pont idővonalamon
                én pedig hagyom, hogy lágyan peregjen ki
                         megannyi oszlásban pezsgő tárgy
                            halántéksatu elmém főtt tojás
                                     viharok segítsetek
                                                   fa
                                                  va
                                                  gy
                                                  ok
                                                  so
                                                  rv
                                                  ad
                                                  ok
                                                  ké
                                                  rg
                                                 em
                                                 há
                                                 nt
                                                 ja
                                                 ak
                                                om
                                                for
                                               miz
                                              mus


«« « 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 » »»
×
K
>>>
Powered by B13 Blog | Design By Newconcept (DBN) | Sitebuilder 24
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): K
Blogbejegyzések